 |
| Led Zeppelin - Dancing Days |
Az életet igazán csak akkor élvezhetjük, ha van, akivel ezt az élvezetet megoszthatjuk.
- Mark Twain
- Mark Twain
- Hát... Kezdem az elején. - vágtam bele ruhámon végigsimítva. - Én az anyámmal élek Los Angeles-ben. Apa már régebben... Elköltözött ide, New York-ba. Amiért nem tudom hibáztatni, én sem tudtam volna ott maradni a helyében. Sokáig nem is beszéltünk, egészen két héttel ezelőttig, amikor felhívott. Elmondta, hogy újraházasodik és vasárnap utazzak hozzá. Sírtam, sokat sírtam miatta. Mérges is voltam apára. Azt hittem feleségül vesz majd... Tudják, egy amolyan "gonosz mostohát". - mutattam idézőjelet ujjaimmal a levegőben. - Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Anne olyan, mintha az édesanyám lenne. Még jobb is. Ezalatt az egy hét alatt, amit itt töltöttem, többet segített és jobban megszerettette magát velem, mint a biológiai anyám egész életében. Kaptam két testvért is. Nate-tel az első pillanattól fogva jól kijövünk egymással. - Nate halkan felkuncogott, mire én is elmosolyodtam. - Aztán Jenny. Az elején... Hogy is mondjam? Enyhén szólva ki nem állhattuk egymást. De azt hiszem, ezalatt a hét alatt olyan szoros lett a kapcsolatunk, mintha már születésünktől fogva ismernénk egymást. Végül is, kimondhatatlanul örülök, hogy apa talált egy ilyen nőt. És hihetetlennek tartom, hogy Anne nem menekült el tőle néhány hónap után. - mindenki felnevetett. - Még kicsit fényezném Anne-t, ha nem bánják. Olyan dolgokat rakott helyre velem kapcsolatban néhány nap alatt, amiket mások okoztak, és amiket senki másnak nem sikerült évek alatt. Soha nem fogom tudni elégszer megköszönni neki. És ígérem, hogy mindig itt leszek neked, akármikor, akármilyen okból hívsz, én iderepülök és segítek neked, anyu. - fejeztem be beszédemet, és óriási tapsvihar közepette visszaültem helyemre. Anne könnyes szemekkel felém fordult és megölelt, majd nyomott egy puszit arcomra. Kedvesen rámosolyogtam, majd visszafordultam félig megevett tortaszeletemhez. Lassan, de biztosan fogyott.
Az esküvő sikeresen zajlott, most mindenki beszélgetett, tósztot mondtak, gratuláltak, táncoltak, ettek.
Öt óra körül Anne és apa felálltak az asztaltól, megöleltek és megpusziltak mindenkit majd beszálltak a templom előtt álló szürke kis autóba, hogy elinduljanak nászútjukra. Jenny és én könnyes szemekkel integettünk nekik. Nate kinevetett minket, mire én karon bokszoltam.
Lassacskán mindenki elszállingózott az esküvő helyszínéről, mi pedig hárman hazagyalogoltunk. Jenny megfogta a kezem, míg a másik oldalról Nate átkarolta a vállam. Így sétáltunk vissza a templomtól a belvárosi házba. Jenny-nél volt a kulcs, így ő nyitotta ki az ajtót.
Anne kapkodása és sürgése-forgása nélkül üresnek tűnt a lakás.
- Megnézünk még egy filmet? - kérdezte Nate. Jenny-vel bólintottunk.
- Csak... Öltözzünk át előbb. - mondtam, és mindenki elindult a szobája felé. Egészen fehérneműig vetkőztem, és beléptem fürdőszobámba. Lemostam a temérdek sminket arcomról és beléptem a zuhanykabinba. Megengedtem a vizet, s hagytam, hogy csak folyjon rám a meleg víz. Jól esett. Közben anyán gondolkodtam. Vajon észrevette egyáltalán, hogy egy hete nem vagyok otthon?
Megmostam a hajam az epres samponommal, majd átmostam testemet is az ugyanolyan illatú tusfürdőmmel. Kilépve egy barack színű törölközőbe tekertem magam, és kimentem keresni egy tiszta bugyit, hozzá pedig felvettem egy combközépig érő Asking Alexandria-s pólót. Megtörölgettem a hajam, majd elpakoltam bőröndömbe azokat a cuccokat, amikre már nem volt szükségem, hisz' másnap már hazautazom. Mikor végeztem lementem a nappaliba, ahol Jenny és Nate épp azon veszekedtek, hogy mit nézzünk.
- Nem akarom megint megnézni a Bazi nagy görög lagzit, ötvenszer láttam már. - mondta Nate.
- Én meg nem akarom megnézni a Transfomers-t! - nézett rá összehúzott szemekkel Jenny.
- És ha Ted-et néznénk? - ajánlottam fel leülve a kanapéra. Mindketten elgondolkoztak, majd megvonták vállukat. Jenny és én nekiálltunk megkeresni a DVD-t, Nate pedig kiment a konyhába popcorn-t csinálni. Mire Nate visszaért meg is találtuk, így Jenny betette, majd mikor ő is leült, keresztül feküdtem rajtuk, úgy, hogy a fejem Jenny ölében, a lábam pedig Nate-ében legyen.
Az egész filmet végig röhögtük. Valószínűleg nem azért, mert olyan vicces volt, hanem mert már nagyon fáradtak voltunk és mindhárman tudtuk, hogy másnap hazamegyek, így ez az utolsó ilyen esténk.
- Nézzünk meg még egyet! - mondta Jenny, mire Nate felállt és sorolni kezdte a filmek címét.
- Cry-Baby, a Cry-Baby-t! - kiáltottam fel.
- Muszáj? - húzta el a száját Nate.
- Igen, mert Johnny Depp. Na, rakd be. - Nate kelletlenül ugyan, de berakta a filmet a lejátszóba, majd újra elhelyezkedtünk.
- Kipusztítottad a hűtőt. - nevetett Jenny.
- Nem vicces, alig bírok megmozdulni. - nyögtem.
- És ez által mi is. - motyogott Nate.
- Naaa. - mosolyogtam rá angyalian. - Én felmegyek, rohadt fáradt vagyok. Jó éjt. - mondtam, majd mindkettejüknek nyomtam egy-egy puszit az arcára.
Rekordlassúsággal másztam fel a lépcsőn, majd mentem a fürdőszobámba, hogy fogat mossak. Közben telefonomat nyomkodtam, mikor hirtelen jött egy SMS-em. Elmosolyodtam, miközben kiöblögettem számat. Levetődtem az ágyamra, betakaróztam és felhívtam az üzenet feladóját.
- Szia. - hallottam meg hangját.
- Szia. - köszöntem vissza vigyorogva.
- Mikor száll le a géped? - kérdezte, s hallottam hangján, hogy ő is mosolyog.
- Fél egykor. - válaszoltam.
- Eléd megyek, oké?
- Oké! - ujjongtam, mire felnevetett.
Fél háromig beszélgettünk, néha csak úgy a semmiről, volt, hogy meg sem szólaltunk, csak hallgattuk egymás légzését.
Hiányzott. Igenis hiányzott. Már alig vártam a másnapot, hogy láthassam. Bár közben még maradtam volna Jenny-vel és Nate-tel, megvártam volna anyáékat, de engem vártak Kurt-ék, Ricky-ék és az iskola.
Bárcsak azt mondhattam volna, hogy az "anyám" is vár rám.
Az esküvő sikeresen zajlott, most mindenki beszélgetett, tósztot mondtak, gratuláltak, táncoltak, ettek.Öt óra körül Anne és apa felálltak az asztaltól, megöleltek és megpusziltak mindenkit majd beszálltak a templom előtt álló szürke kis autóba, hogy elinduljanak nászútjukra. Jenny és én könnyes szemekkel integettünk nekik. Nate kinevetett minket, mire én karon bokszoltam.
Lassacskán mindenki elszállingózott az esküvő helyszínéről, mi pedig hárman hazagyalogoltunk. Jenny megfogta a kezem, míg a másik oldalról Nate átkarolta a vállam. Így sétáltunk vissza a templomtól a belvárosi házba. Jenny-nél volt a kulcs, így ő nyitotta ki az ajtót.
Anne kapkodása és sürgése-forgása nélkül üresnek tűnt a lakás.
- Megnézünk még egy filmet? - kérdezte Nate. Jenny-vel bólintottunk.
- Csak... Öltözzünk át előbb. - mondtam, és mindenki elindult a szobája felé. Egészen fehérneműig vetkőztem, és beléptem fürdőszobámba. Lemostam a temérdek sminket arcomról és beléptem a zuhanykabinba. Megengedtem a vizet, s hagytam, hogy csak folyjon rám a meleg víz. Jól esett. Közben anyán gondolkodtam. Vajon észrevette egyáltalán, hogy egy hete nem vagyok otthon?
Megmostam a hajam az epres samponommal, majd átmostam testemet is az ugyanolyan illatú tusfürdőmmel. Kilépve egy barack színű törölközőbe tekertem magam, és kimentem keresni egy tiszta bugyit, hozzá pedig felvettem egy combközépig érő Asking Alexandria-s pólót. Megtörölgettem a hajam, majd elpakoltam bőröndömbe azokat a cuccokat, amikre már nem volt szükségem, hisz' másnap már hazautazom. Mikor végeztem lementem a nappaliba, ahol Jenny és Nate épp azon veszekedtek, hogy mit nézzünk.
- Nem akarom megint megnézni a Bazi nagy görög lagzit, ötvenszer láttam már. - mondta Nate.
- Én meg nem akarom megnézni a Transfomers-t! - nézett rá összehúzott szemekkel Jenny.
- És ha Ted-et néznénk? - ajánlottam fel leülve a kanapéra. Mindketten elgondolkoztak, majd megvonták vállukat. Jenny és én nekiálltunk megkeresni a DVD-t, Nate pedig kiment a konyhába popcorn-t csinálni. Mire Nate visszaért meg is találtuk, így Jenny betette, majd mikor ő is leült, keresztül feküdtem rajtuk, úgy, hogy a fejem Jenny ölében, a lábam pedig Nate-ében legyen.
Az egész filmet végig röhögtük. Valószínűleg nem azért, mert olyan vicces volt, hanem mert már nagyon fáradtak voltunk és mindhárman tudtuk, hogy másnap hazamegyek, így ez az utolsó ilyen esténk.
- Nézzünk meg még egyet! - mondta Jenny, mire Nate felállt és sorolni kezdte a filmek címét.
- Cry-Baby, a Cry-Baby-t! - kiáltottam fel.
- Muszáj? - húzta el a száját Nate.
- Igen, mert Johnny Depp. Na, rakd be. - Nate kelletlenül ugyan, de berakta a filmet a lejátszóba, majd újra elhelyezkedtünk.
- Kipusztítottad a hűtőt. - nevetett Jenny.
- Nem vicces, alig bírok megmozdulni. - nyögtem.
- És ez által mi is. - motyogott Nate.
- Naaa. - mosolyogtam rá angyalian. - Én felmegyek, rohadt fáradt vagyok. Jó éjt. - mondtam, majd mindkettejüknek nyomtam egy-egy puszit az arcára.
Rekordlassúsággal másztam fel a lépcsőn, majd mentem a fürdőszobámba, hogy fogat mossak. Közben telefonomat nyomkodtam, mikor hirtelen jött egy SMS-em. Elmosolyodtam, miközben kiöblögettem számat. Levetődtem az ágyamra, betakaróztam és felhívtam az üzenet feladóját.- Szia. - hallottam meg hangját.
- Szia. - köszöntem vissza vigyorogva.
- Mikor száll le a géped? - kérdezte, s hallottam hangján, hogy ő is mosolyog.
- Fél egykor. - válaszoltam.
- Eléd megyek, oké?
- Oké! - ujjongtam, mire felnevetett.
Fél háromig beszélgettünk, néha csak úgy a semmiről, volt, hogy meg sem szólaltunk, csak hallgattuk egymás légzését.
Hiányzott. Igenis hiányzott. Már alig vártam a másnapot, hogy láthassam. Bár közben még maradtam volna Jenny-vel és Nate-tel, megvártam volna anyáékat, de engem vártak Kurt-ék, Ricky-ék és az iskola.
Bárcsak azt mondhattam volna, hogy az "anyám" is vár rám.
